Olasz barátaink följén különböző módon is sütik a pizzát, az én személyes kedvencem például az extravékony és nagyon roppanós, ropogós pizza, és nem a széles karimájú, belül pedig szakadósan vékony nápolyi és folyós nápolyi pizza, így ennek fogunk nekiveselkedni!
Liszt, víz, só, kovász vagy élesztő. És más semmi nem szükséges a tésztához. Lássuk most azokat a pontokat, amit sok-sok pizza megsütése után fontosnak tartok kiemelni, hogy a végeredmény az a jó állagú, roppanós pizza legyen, amibe olyan jó beleharapni.
Amivel nem érdemes viccelni: A 00-s liszt
Ez egy egészen finomra őrölt búzaliszt. Ha rám hallgattok, nem bonyolítjátok, nem kevertek hozzá durumlisztet, és hasonlók, csak semmi bohóckodás! Sokan azt gondolják, hogy a magyar háztartásokban leggyakrabban használt BL55-ös liszt is megteszi pizzatésztának, csak mert ránézésre és fogásra is hasonló, de nekem elhihetitek, az most nem lesz jó!
A 00-s liszt remekül nyújtható, nem ragad, és nagyon jól keleszthető. Mondhatnám, hogy e tulajdonságai miatt igazi öröm vele dolgozni, de nem akarok zsákbamacskát árulni: jól átgyúrni a tésztát, szépre, egyenletesre igenis nem könnyű feladat! Bele kell raknotok az erőt rendesen annak érdekében, hogy végeredmény tökéletes legyen, így a termékeket úgy érdemes összeválogatni, hogy közben is legyen miből erőt meríteni, mondjuk néhány szelet kolbászból.

Íme a hozzávalók 4 adaghoz:
1 kg 00-s liszt
1/2 liter víz
3 evőkanál extraszűz olívaolaj
10 g élesztő
20 g, vagyis 1 púpozott evőkanál tengeri só
- "GAZDA csomagolt parasztkolbász (0.27 Kg)" nem adható a kosárhoz, mert a termék elfogyott.


Ne spóroljunk az olivaolajjal!
Ebben megoszlanak a vélemények, de én az olaj pártján vagyok, ami nagyon jót tesz a tészta textúrájának, sőt gyúrni is könnyebb az olaj felhasználásával. Egyébként éppen a sokat emlegetett nápolyi pizza pont olajjal készül.
Keleszteni alap!
Ha rám hallgattok, egy egész éjszakán át hagyjátok kelni a tésztát. Ha ennyire előre nem gondolkodtatok a pizzasütésben, legalább a 4 órás kelési időt akkor is érdemes kivárni!



A só ez esetben is kulcs kérdés, törekedjünk az arany középútra!
Elronthatja a pizzatésztánk állagát a túl sok só. Ha olyan az ízlésünk, hogy szeretjük, ha kicsit megszalad a só az ételekben, akkor csináljuk inkább sósabbra a pizzára kerülő paradicsomszószt – vagy tegyünk rá feltétként egy jó sós sonkát. Az előírtnál azonban ne tegyünk több sót a tésztába!
A méret (is) lényeg!
Kelesztés után újra kell gyúrni a tésztát, az átgyúrás után pedig annyi gombócot formálni belőlük, amennyi pizzakorongot ki akarunk sütni. Ha otthon sütünk, és nyilván a legtöbbünknek nincsen kemencéje, érdemes akár kisebb korongokat formálni, hiszen nem kell ragaszkodnunk az éttermek átlagos, körülbelül 30 centis átmérő méretéhez.
Több kisebb pizzára pedig fantáziadúsabban is kerülhetnek a feltétek, nem igaz?
Vagy akár tepsiben is süthetjük, és akár faltól falig elteríthetjük a tésztát. Én nyújtófát nem használok, a legjobb kézzel csinálni!
Üdvözlettel,
a GAZDA
Utóirat: Kolbászból ildomos úgy felkészülni, hogy desszert gyanánt is bekaphassunk pár karikát!